1. rész

Sziasztok! Meghoztam az első részt :) Lehet, hogy egy kicsit durva...de azért remélem tetszik /mellékesen ez csak kitalált történet, nem történt meg se velem se senkivel, bár ilyenek adódhatnak az életben :s de azért senki ne kezdje el/ Jó olvasást és szeretnék még komikat, mert a bevezetőhöz is kaptam és annyira örültem neki! És pls, íratkozzatok is fel :D 

Beginning

*3 évvel korábban*

Mint mindig újra ugyanolyan unalmas napra ébredtem, semmi kedvem nem volt felkelni, nemhogy iskolába menni. Mindent rám kényszerítenek. Csináld ezt, csináld azt...iskola, tanulás és még sorolhatnám. Semmi szórakozás nincs benne.

-Bonnie, azonnal kelj fel, el fogsz késni a suliból!-kiabált fel anya. De én mintha meg sem hallottam volna, borultam vissza az ágyamba, a párnát a fejemre húzva. Pár perccel később nagy lépkedéseket hallok a szobámhoz közeledve. Anya volt az. Idegesen rontott be hozzám.

-Bonnie Evans már ezredjére szóltam, hogy nem vagy képes felfogni, amit beszélek neked?-rántotta le rólam a paplant

-Te pedig, hogy nem vagy képes felfogni, hogy nem megyek suliba...elegem van mindenkiből.

-Elég volt ebből. Igenis azt fogod tenni amit mondok. Még csak 16 éves vagy, semmi jogod, ahhoz, hogy kioktass engem.Mi van veled mostanában? Olyan vagy, mint valami züllött kölyök! Térj már észhez.

-Én pedig egy kicsit élni akarok az Isten szerelmére! Hagyj békén és ne szólj hozzám soha többé. Sosem voltál jó anya.-ordítottam rá és becsaptam a szobám ajtaját.

Nem voltam jóban túlzottan anyámmal. Mióta elváltak apával sokat veszekszünk, sokat változott. Előtte sem volt egy minta anya, de most még inkább kibírhatatlanabb. 

*A mai nap sem indul valami jól*-gondoltam magamban...gyorsan felöltöztem, össze szedtem cuccaimat és úgy tettem mintha iskolába mentem volna és kiszáguldottam a bejárati ajtót meg sem várva anyám reakcióját. Minél messzebb vagyok tőle annál jobb. Jobb lenne ha nem is lennék ezen a Földön. 

Mikor rossz napom van általában elkerülöm a sulit, mert ott csak még rosszabb lesz minden. És mostanában egyre többször van ilyen és többször is lógok a suliból, persze ezt nem tudja senki csak én és a barátaim, akikkel bandázni szoktunk. Ebben a baráti körben jól érzem magam, sokszor túlságosan is. Nekünk volt egy  mottónk YOLO! Annyit jelent, hogy 'Csak egyszer élsz!' Minden rosszba belementem, mindent ki akartam próbálni, hisz az élet rövid és én nem akarok semmiről sem lemaradni. 16 évesen lehet, hogy nem ezt kellene csinálni egy minta gyereknek, de én mindig a szórakozást kerestem mindenben és abban hol a szórakozás, ha csak egész nap az iskola padot koptatom? Sosem voltam egy lángész...ezután sem leszek.

-Sziasztok srácok megjöttem!-köszöntem a többieknek, akik már vártak engem a törzshelyünkön

-Áhh, Bonnie végre, hogy itt vagy! Hol voltál eddig?

-Huuh, ne is mondd...össze vesztem anyámmal nagyon, teljesen felidegesít! Nem hagy élni. Rohadtul elegem van belőle. Adjatok egy kis anyagot különben menten megőrülök. Mutasd mid van?-böktem meg barátomat Brad-et

-Csak ha kapok egy csókot szivi!-hajolt felém amikor én viszonoztam a csókot. Brad volt az egyetlen fiú aki úgy szeretett, ahogy vagyok. 

-Mondd mi az?-mutattam a kezében lévő zacskóra, amiben fehér por volt

-Ilyet még nem szívtam!

-Ezt ma vettem. Sokat fizettem érte, azt mondják nagyon ütős szer. Na kipróbálod?-lóbálta a szemem előtt a tasakot Brad

-Naná, hogy ki! Legalább ez felboldogít.-kikaptam a kezéből és egy jó adagot szórtam a kezembe.

-Az túl sok! Vigyázz, mert erős és nem ismered még a hatását!-szólt rám Jennna legjobb barátnőm.

-Nyugi csajszi! Már sok mindent kipróbáltam. Nem lesz baj! Inkább vegyél be te is-és odaadtam neki a maradékot

-Figyelj! 3-ra bevesszük....3...2...1 MOST!

-Áhh, nem bírom ez tényleg erős szer! Adjatok egy füves cigit majd jobb lesz utána.

-Azt már nem kellene elszívnod! Sok lesz egyszerre és túl adagolhatod magad.

-Hagyjál már Brad! Ne féltsetek engem. Minden jó lesz! Lazuljatok el egy kicsit ti is.

Ezután éreztem a hatását. Egészen elgyengültem és csak lebegtem. Olyan furcsán jó érzés volt...mintha álom világban lettem volna. Semmi sem fájt. Minden olyan könnyű volt... de ekkor valami történt.

-Bonnie, ne! Jól vagy? Bonnie...Bonnie!!!-hallottam Brad és Jenna kiabálását és én a földön találtam magam és minden sötét lett.