9/2. rész

Meghoztam az új részt! Tudom, hogy késtem vele, mert már rég fel kellett volna tennem, mert az előző rész után nagyon gyorsan összegyűlt a 7 komment, sőt még több is, aminek nagyon örülök és köszönöm! Kérlek ne haragudjatok, de gondok adódtak és nem volt időm az írásra koncentrálni, de most kész van. Remélem, hogy tetszeni fog és egy picit ez is hosszú lett, de szerintem ez nem jelent akadályt! Szóval kellemes olvasást! Kommentelni és feliratkozni. Az új rész újra 7 komment után jön!

Ui.: Köszönöm a 3000 oldalmegjelenítést! Hihetetlen de igaz. És a 15 rendszeres olvasónak is nagy-nagyon örülök!

Ready or not

(part2)

-Uram Atyám! Ezt nem hisz…-nem tudtam befejezni mert,

-Sziasztok lányok!-először a szőkeség lépett elénk és üdvözölt minket. Belevágott a szavamba, de nem érdekelt, mert egyszerűen nem is tudtam volna több szót kinyögni. Mintha álmodtam volna, nem tudtam felfogni, hogy tényleg ott állnak előttünk mind az öten. Jenna sem tudott mit szólni csak a kezemet szorította, éreztem, hogy remeg.

-Mit nem hiszel el? öhmm bocsi de…megtudhatom a neved?

Nem tudtam el hinni, hogy hozzám szól, csak mikor Jenna oldalba bökött, hogy szólaljak már meg, mert Niall arcán látszott, hogy nem néz minket normálisnak. Gyorsan magamhoz tértem:

-Öhhm, nem hiszem el, hogy itt lehetek! És amúgy Bonnie, Bonnie Evans vagyok!-Niall oda jött hozzám és megölelt

-Ti vagytok a szerencsés rajongók, akik találkozhattok velünk a koncert előtt? Örülök, hogy megismerhettelek!

-Igen mi lennénk azok, szerény szeméylünkben! És nem is tudod elképzelni, hogy mi mennyire örülünk!-mosolyogtam vissza rá

Azonnal szimpatizálni kezdtünk egymással. Annyira közvetlen volt. Hogy az hihetetlen.

-Hééj mindenki! Mizu srácok?-lépett elő Louis

-Áhh, midőn csinos lányok jöttek hozzánk! Annyira szeretem a VIP-s vendégeket! Mindig lenyűgöznek, de ti most biztos dobogósok vagytok!-nagy mosolyt vett az arcára.

-Elég Louis zavarba hozod a lányokat!-vágta tarkón Liam

-Áuu, ez most miért kaptam?-simogatta Louis a pontot ahol nem gyenge ütést akpott

Mi csak nevettünk rajtuk. Nem vártunk többet tőlük, teljesen olyanok, mint amilyennek elképzeltük. Kedvesek és nagyon hülyék.

-Semmi gond. Louis, ha nem lenne barátnőd, meg mertem volna fogadni, hogy te udvarolni akarsz nekünk!

-Még megfontolhatom a dolgot!-kacsintott –De a viccet félre téve én is örülök, hogy itt vagytok és reméljük jól fogtok szórakozni velünk és a koncertet is élvezni fogjátok!

-Igaza van Louis-nak! Remélhetőleg minden rendben lesz és egy jót bulizunk ma este!-pacsizott le Liam Louis-val

-Többiek hol vannak?-kérdeztem Liam-et

-Mindjárt jönnek csak akadt egy kis zűr és azt kell elintézniük.

-Ohh, értem!-látam  Jenna-n, hogy már nem győz Harry-re várni

Aztán ők is megérkeztek.

-Szép délutánt mindenkinek!-köszöntött Harry

-Vas happenin’? Ohh a vendégeink már itt vannak! Sziasztok!

-Sziasztok fiúk!-szólaltunk meg egyszerre

-Kit ismerhetünk meg?-Harry közelebb jött. Bemutatkoztunk neki és Zayn-nek!

-Én Bonnie Evans vagyok és ő itt a legjobb barátnőm Jenna Parker!-mutattam rá

-Örülök, hogy találkoztunk! Tényleg nagyon örülök.-és Harry rákacsintott Jenna-ra

-Mondtam, hogy bejössz neki!-súgtam oda neki

-Harry, ne most udvarolj! Én is itt vagyok és még nem is üdvözöltem a lányokat!-majd Zayn is odajött és megölelt minket

-Hát fiúk őszintén megmondom, nem erre számítottam!

-Én sem!

-Miért? Mit vártatok? Talán nem vagyunk elég udvariasak? Valami gond van?-Niall hirtelen aggódni kezdett és odajött hozzám, hogy megtudja mi a baj

-Szó sincs gondról…sőt annyira kedvesek vagytok! És mikor megláttalak titeket először szóhoz sem tudtam jutni de most, hogy ennyire közvetlenek vagytok, minden félelmem elszállt!

-Általában mi sem vagyunk ennyire nyitottak, de ti ahogy látom mindannyiónkra teljesen hatással vagytok, mint mások! Bevallom azért mi is mindig izgulunk mielőtt találkozunk a rajongókkal, főleg a VIP-esekkel, mert ők még jobban meg vannak őrülve mint a többiek. Több az adrenalin, amit le kell vezetniük és általában rajtunk teszik. De ti megleptetek engem, mert teljesen mások vagytok!-mindenki hevesen bólogatott!

-Ennek örülünk!-mosolyogtam vissza a fiúkra

-És honnan jöttetek ha megkérdezhetem?-szólalt meg Niall

-Canterbury-ből.

-Azitt van nem messze Londontól, ugye?

-Igen, pontosan! De ha a világ másik felén lennétek is eljöttünk volna megnézni titeket. Hála Jenna-nak most itt lehetünk.

-Ez nekünk is jó!-mosolyogott

-Mivel a koncertig még van fél óra, nem szeretnétek megnézni, hogy mi is folyik a színpad mögött?-Liam jött oda és kíváncsian nézett, várta a válaszunkat

-Persze, hogy szeretnénk!-Jenna szeme felcsillogott

-Akkor mire várunk! Gyertek!-Zayn húzott magukkal minket

Elindultunk a színfalak mögé.

-Mondtam, hogy minden rendben lesz! Ugye?-szólt hozzám Jenna

-Igen, megmondtad! Remélem ez így is marad! Nem akarom, hogy bármit is megtudjanak a múltamról vagyis múltunkról!

-Nem fogják megtudni, nyugodj meg!

-De azért Sarah nagyon hiányzik! Bár itt lenne!-szomorodtam el egy kicsit

-Nem szoktam ilyet mondani, szeretem Sarah-t, de most az egyszer felejtsd el egy picikét és élvezd a pillanatot!-összehúztam a szemöldökömet, nem szoktam ilyet hallani Jenna szájából. Furcsa volt ezt hallani, de valamilyen részről igaza volt.

-Hát legyen! Csak egy estére egy picit feledésbe merül a kislányom!

Beszélgetésünket Liam telefon csörgése zavarta meg.

-Azonnal indulok!-hallottam válaszát

-Bocsi srácok, de most mennem kell! Danielle vár. Majd a koncerten látjuk egymást még!-majd megölelt minket és elment

-Kár, hogy mennie kellett!-szólalt meg Jenna

-Sebaj, majd mi megmutatunk mindent!-így mostmár a kis felfedező utunkat 6-an folytattuk. 

Tényleg mindent megmutattak és láthattunk minden olyasmi dolgot, amit általában nem látni és csak ők ismerik ott a járást. De most már mi is. Figyelemmel kísértük, ahogy a fiúk minden egyes helyiségről beszélnek nekünk. Nagyon élveztük. Mint egy mini kirándulás! Akárhányszor ránéztem Jenna-ra csak a nagy mosolyt láttam az arcán. Én is csak ezt tudtam csinálni. Gyorsan eltelt a fél óra és a fiúknak szóltak, hogy készülődniük kell az előadásra és minket is kivezettek a színpad elé, természetesen az első sorba.

-Sajnos az utunk egy része itt véget ért, de még látjuk egymást!-Harry kacér vigyort villantott felénk. Majd menniük kellett.

-Még az ajándékot át kell adnunk! Nem nagy dolog csak egy kis csekélység tőlünk, hogy ránk is emlékezzetek!-nem volt nagy dolog amit adtunk, csak saját készítésű dolgok és persze a Twitter címtől kezdve bármi ami által elérhetnek minket. Mostmár csak imádkozunk, hogy mondjuk Twitteren bekövessenek minket.

-Ez nagyon kedves tőletek lányok! Köszönjük!-örültek neki, ami nagyon jó hír volt számunkra

-De most mennünk kell!

-Addig is sziasztok lányok!-köszöntek el egyszerre. Majd mi az egyik, ők pedig a másik irányba indultak el.

Épp fordultam volna ki az ajtón, mikor valaki megfogta a karomat és vissza rántott.

-Bonnie várj!-szólalt meg a hang mögöttem. Annyira szépen csengett. Rögtön felismertem. Niall volt. Elképzelni sem tudtam, hogy mit akarhat még tőlem. Egy gondolat sem jutott eszembe, csak azon kattogott az agyam, hogy mit akarhat. Örültem, hogy beszélni akar velem. Az egész kis séta alatt annyira kedves volt és végig szemezgettünk egymással. Nem hittem, hogy ez megtörténhet, de mégis igaz volt.

-Igen! Mit szeretnél?

-Én csak…tudod csak szeretném, ha koncert után még beszélnénk egy kicsit. Szeretnélek négyszemközt megismerni! Szabad vagy talán ez túl korai?

-Huh, hát végülis nem! Csak nem gondoltam volna, hogy te majd most engem így elhívsz meg ilyenek! De benne vagyok!

-Szuper! Akkor ugyanide gyere vissza koncert után kérlek!

-Persze itt leszek, de mi lesz Jenna-val?

-Szerintem meg lesz ő Harry-val! De most mennem kell!-majd elszaladt

Én egy ideig sokkos állapotban álltam. De Jenna jött és kizökkentett a gondolataimból.

-Hahó Bonnie! Élsz még?? Mi volt ez a kis beszélgetésetek? Mi folyik itt?

-Semmi különös, csak szeretne még velem beszélni koncert után!

-Ki? Niall?

-Ki más! Igen ő. Úristen nem hiszem el, csípj meg, hogy megbizogyodhassak, hogy ez nem álom!-erre Jenna erőteljesen a karomba csípett

-Áúúú ez fájt!-simogattam a fájó pontot

-Na látod! Ez a valóság! Niall és te…áhhh mint egy love story.

-Ahj, ne már! Ez hülyeség. Inkább menjünk…

-Miért lenne hülyeség? Erről álmodozol már két éve. Nem? Most meg hülyeségnek tartod?

-Nem, csak azért ez nem lesz rögtön love story! De hagyjuk inkább…

Végre kiértünk a színpadhoz. Nagyon sokan voltak ott. Több százezren sikongatva várták a fiúkat. Mi beálltunk az első sorba. Nem sokkal később a fények lecsukódtak és megszólalt a zene és hirtelen megjelentek a fiúk és kitört az ujjongás belőlünk.

Annyira jó érzés volt ott állni és élőben látni őket, ahogy énekelnek és teljesen felszabadultak voltak. Sok hülyeséget műveltek az biztos, de ettől még jobb lett a hangulat. Louis hol Niall-t piszkálta, hol Zayn-nel ugrált, volt amikor Liam-mel ökörködtek, de Harry-vel annyit hülyültek, hogy dőltünk a nevetéstől.

Mivel, hogy mi ott álltunk szinte előttük, nem lehetett nem észre venni, hogy Niall folyton rám nézett. Csak mosolyogtam rá. Persze, hogy ne legyen annyira feltűnő próbált nem csak rám figyelni. Nem gondoltam arra, hogy mit is akarhat ezzel Niall. Arra gondoltam, hogy vannak emberek akik szimpatizálnak egymással és kész. Vagy talán Jenna-nak lesz igaza. De ha nem is az én részemről, de ő felőle lehetséges, mert Harry-vel folyton egymást nézték és elég feltűnő volt.

-Azért ennyire, nem kell kimutatni, hogy bejöttök egymásnak!

-Most mi van? Én csak élvezem! Semmi gond nem lesz belől.

-Ja persze!

-Hagyd már!-majd tovább integetett neki, figyelmen kívül hagyva amit mondtam neki.

-Amúgy, Niall is teljesen kész van tőled.

-Tudom, de nem akarom, hogy más észre vegye. Majd a végén én leszek e miatt az áldozati bárány.

-Én kiélvezem a helyedben is. Egyszer élünk!

-Ezt ne ejtsd ki mégegyszer! Ez az egyszer élünk dolog, nekem a múlt! Ne hántorgasd fel.

-Egyáltalán nem arra gondoltam, de mindegy!

Ezután csöndbe maradtunk és a koncertet figyeltük, ami a vége felé közeledett. Annyit ugráltunk és visítottunk, hogy már lassan hangom sem volt. Mindent videóra vettünk és megörökítettünk.

Utolsó szám a Little Things volt. A srácok kiültek  a színpad szélére és úgy énekeltek. 

Persze Niall pont elém ült le. Annyira aranyos volt, ahogy mind végig tartotta velem a szemkontaktust és mikor a szólóját énekelte csak rám koncentrált, én pedig vele együtt énekeltem. Meg is könnyeztem. Felejthetetlen pillanat volt. A szám végén Niall próbálta tátogni nekem, hogy a színpad mögött vár engem.

A koncertnek vége lett én pedig mentem volna a megbeszélt helyre, de hirtelen megcsörrent a telefonom. Anya volt az. Egy kicsit aggódni kezdtem, hogy ilyenkor miért hív engem. Tudtam, hogy valami baj van. Sajnos igazam lett.

-Halló, anya! Történt valami?

-Jajj, Bonnie! Azonnal siess haza. Baj van?

-Micsoda? Kivel? Sarah az?

-Gyertek haza, mert Sarah rosszul lett. Mentővel vitték kórházba.

-Istenem, miért? Mindjárt indulunk. Fél óra és ott vagyunk!

-Mindent elmondok ha haza értetek. Csak indulj!-majd letette a telefont én pedig Jenna-hoz siettem

-Azonnal indulnunk kell!

-Mi van? Miért? De hát Niall meg a többiek!

-Most nincs idő rá! Sarah kórházban van!

-Úristen! Mi baja van?

-Nem tudom, csak anya hívott, hogy mentővel szállították kórházba.

-Jó induljunk!

Próbáltunk átvergődni a tömegen, kevés sikerrel. Niall-t láttam felénk tartani.

-Hova mész? Már vártalak de láttam, hogy nem jössz! Elmész?

-Tudod én szívesen mennék…de…de mennem kell, tudod, baj van!...a lányom vagyis Sarah! Áhh…bocsi. Szia!

-Hogy ki? Mi van?-hallottam, hogy utánunk kiabál, de már nem tudtam neki rendesen elmagyarázni, hogy mi is történt. Talán még lesz rá alkalom…nem tudom. Sajnáltam, hogy ott kell hagynom, de a lányom beteg…most ő a legfontosabb.

Próbáltam utat törni magunknak, hogy minél hamarabb kiérjünk a kocsihoz és annál hamarabb el tudjunk indulni, amíg a tömegben tolakodtam még hátra pillantottam és láttam, hogy Niall ott áll még és nem érti az egész dolgot. Megjelent ott Harry is és láttam, hogy valamit magyaráz neki.

*Niall szemszöge*

-Hol van Bonnie és Jenna?-jött oda Harry hozzám

-Elmentek!

-De nem úgy volt, hogy még maradnak velünk?

-Így volt, csak Bonnie azt mondta, hogy menniük kell, mert baj van!-meséltem Harry-nek egy kicsit elkeseredve és egy dolgot nem értettem.

-Baj? Milyen baj? Még a koncert alatt semmi gond nem volt!-Harry értetlenkedve kérdezett vissza

-Valami Sarah-ról beszélt, aki elvileg a lánya és vele történt valami.

-Bonnie-nak lánya van?-Harry arcán kiült a meglepődöttség

-De hát olyan fiatal, nem lehet lánya!

-Lehet, hogy csak én értettem élre!-ráztam meg a fejem, lehet, hogy csak kpzelődtem

-Hát haver, jól kifogtad! A csajnak gyereke van. Hoppá!

-Fogd be Harry! Az még nem biztos. Majd kiderítem! Úgy is megfogom keresni!

-Szerintem ez a hajó már elúszott Niall! Sosem fogod megtalálni. Meg amúgy is egy lehetséges anyát akarsz megszerezni? Észnél vagy?

-Soha ne mondd, hogy soha! Mi baj van azzal, ha gyereke van?

-Az, hogy ha ez kiderül, a média szét fog téged szaggatni. És ez a mi rovásunkra megy! Gondolkodj már ember!-Harry-nek nem tetszett, hogy én nem mondtam le Bonnie-ról, de nem érdekelt.

-A többieknek ne szólj még egy szót sem kérlek!

-Na jó legyen! De ha baj lesz én szóltam!

-Nem lesz baj! Kösz haver!-megveregettem a vállát ás elmentem

*Úgy is megtalálom, nem hagyhatom csak így elmenni!*-gondoltam

*Bonnie szemszöge*

Sajnáltam, hogy kételyek közt hagytam ott. Most biztos azon gondolkodik, hogy ki is vagyok én igazából. Elszóltam magam! De hátha nem figyelt fel annyira rá és már el is felejtette. Valahol legbelül mégis azt éreztem, hogy ez nem így van.

-Azonnal szállj be! Istenem Sarah kincsem!

-Bonnie! Jobb lesz ha én vezetek, most te nem vagy olyan állapotban, hogy vezess!-átengedtem a volánt Jenna-nak.

-Igazad van, de siessünk!

-Nyugi, ott leszünk azonnal!-általában ezt az utat egy óra alatt tesszük meg, de most annyira siettünk, hogy 30 perc sem kellett és a kórháznál voltunk. Annyira aggódtam, hogy minden mást elfelejtettem, csak Sarah járt az eszemben.

A sürgősségi osztályra értünk és megláttam anyát. Nagyon aggódott.

-Oh, Bonnie végre, hogy itt vagy!-borult nyakamba anya

-Hol van Sarah? Mi történt vele?-aggódva firtattam a kórtermeket de sehol sem láttam.

-Vizsgálaton van. Ne haragudj rám kislányom!

-Mondd már, hogy mi történt!

-Én csak arra lettem figyelmes az éjszaka közepén, hogy Sarah nagyon sír, bementem a szobájába és láttam, hogy az ágya szélén ül és csupa vér minden körülötte. Azonnal hívtam a mentőket. Egyfolytában azt hajtogatta, hogy a hasa fáj és alig tudott megmozdulni. Folyton téged akart, nélküled nem akart eljönni. De elvesztette az eszméletét a mentő autóban és úgy kellett lélegeztetni. Az orvosok nem tudták mi baja van és még azóta is vizsgálják.-anya sírva közölte velem a történeteket. Nem tudtam megszólalni, magamat okoltam, hogy nem voltam ott vele.

-Istenem, ez miattam van!Ha most otthon vagyok akkor talán nem így történt volna. Ott kellett volna lennem mellette végig.

-Bonnie, ne magad okold emiatt. Ez elkerülhetetlen lett volna még akkor is ha otthon vagy!-próbált megvígasztalni Jenna

-Igaza van Jenna-nak. Egyáltalán nem a te hibád!

-Én tudtam, hogy nem kellene elmenni a koncertre. Volt egy olyan  megérzésem, hogy ez a mai este túl szép ahhoz, hogy igaz legyen!

-Erre ne is gondolj Bonnie! Sarah rendbe fog jönni, ez a legfontosabb most! Nyugodjál le kérlek. Ha idegeskedsz, azzal nem lesz jobb semmi!

Próbáltam higgadt maradni. Kattogott az agyam., azon, hogy mi lehet Sarah-val. Órákig várakoztunk és senki nem jött, hogy értesítsen minket a lányom jólléte felől.

-Most már elég. Meguntam a várakozást! Nem hiszem el, hogy nem tudnak nekünk mondani semmit.-pattantam fel idegességembe

-Eddig nyugodt voltam, de most már nem megy. Megkeresem Sarah-t!

-Várj Bonnie, ne! Ott jön az orcos!-húzott vissza anya

-Doktor úr kérem mondjon valamit, jól van a kislányom?

-Kérem üljenek le!-invitált a doktor. Ebből már nem fog jó kisülni.

-Sajnos nem hoztam jó híreket.

-Jajj, kérem ne! Nagy a baj?

-Igen, elég nagy! A kislányának….